Sokat gondolkodtam, hogy decemberben hova menjünk majd adventezni. Azt tudtam, hogy mindenképp külföldi vásárba szeretnénk menni, ezért körbenéztem az utazási irodák kínálatában. Párom ötlete volt, hogy mi lenne, hogyha Zágrábba utaznánk egy non-stop buszos kirándulással, mivel Horvátországba úgyis csak nyaranta megy az ember, és már több alkalommal is Európa legszebb adventi vásárának választották. Így a TRAVELORIGO utazási iroda szervezésében eljutottunk a horvát fővárosba, Zágrábba.
A busz a Mária mennybemenetele székesegyháznál állt meg, majd megkezdtük utunkat a városban. A szabadidős program keretein belül bementünk a székesegyházba is, mivel ingyenes volt, sőt olyan szerencsések voltunk, hogy egy helyi, zágrábi pap elmesélte nekünk a templom történetét és a benne lévő szobrokat, ereklyéket. Például elmondta, hogy a templomban lévő sírhely - amit először nem tudtuk, hogy ki - Alojzije Stepinac bíboros sírja, akit a jugoszláv zsidók megmentőjének is neveznek. A sír mellett pedig Szent István, Szent László és Szent Imre szobrait is megmutatta nekünk, mivel eredetileg Szent István tiszteletére épült a templom, viszont a tatárjárás ideje alatt teljesen elpusztult, később épült újjá.
A következő látványosság, amit megnéztünk a Szent Márk templom volt. A templomtetőn két címer látható. Az egyik címer Zágráb város címere, háromtornyú épület, vár, felette a hold és nap. A másik címer a történelmi Horvátország címere. Ide is bementünk, ami szintén ingyenes volt. Odafelé úton is érdemes nézni a házakat, mert mi megtaláltuk azt a házat amiben Nikola Tesla lakott.
Dél közeledtével elmentünk a Lotrščak toronyhoz, amit a 13. században építettek a város déli kapuinak védelmére és több, mint 100 éve minden nap délben elsütik. Ezt azért teszik, mert a történet szerint egy nap éppen délben a város védői egy ágyúból egyetlen golyót lőttek ki a Száva túlsó partján toborozó törökökre, és az egy kakast talált el. Ez annyira megrémítette a törököket, hogy nem merték megtámadni a várost. Egyébként piszkosul hangos, én majdnem párom nyakába ugrottam, amikor elsütötték. A toronyhoz gyalogosan és felvonóval is fel lehet menni, hogyha valaki nem szeretne sétálni az is könnyen fel tudjon menni. Ezután beültünk egy étterembe ebédelni, de elég nehezen találtam olyan helyi ételt, amiben nincsen hús. Végül a Zágráb salátát választottam, szardínia nélkül. Igazán látványos - bár nem túl laktató - ételt követően a város legnagyobb terére, a Jelačić Bán térre sétáltunk, hogy megnézzük az adventi vásárt. Álmomban se gondoltam volna, hogy Zágráb minden terén hatalmas vásárok lesznek, de a tértől egészen a Zrinjevac Parkig, ahol még a szökőkút is fel volt díszítve. A horvát édességet, a fritule-t is megkóstoltam.
